Hollós Dominika – A jogon túli elemek érvényesülése az alapjogvédelemben
Rezümé
Lehet-e kötelezővé tenni a védőoltásokat, ha az sérti az egyén vallási meggyőződését? Kötelezhető-e valaki tüdőszűrésre? Diszkriminatív-e a védettségi igazolvány? Hogyan korlátozható a művi meddővé tételhez való jog? A kérdésekre adott alkotmányjogi válaszok korántsem csak a jog területéről hozott érvekkel építkeznek, ugyanis ezek a kérdések – habár jelentős alapjogi vonatkozásuk van – elsősorban nem alapjogi természetűek.
Éppen emiatt a panaszaikkal az alapjogvédő fórumokhoz forduló indítványozók egyre többször legfőképp természettudományos, jogon túli érvekkel fordulnak a testületekhez, melyekkel az alapjogvédő fórumoknak foglalkozni kell. A pandémia felerősítette, hogy sokszor a jog önmagában nem elegendő társadalmi jelenségek kezelésére, az alapjogokat érintő viták sokszor ugyanis eredendően nem jogi természetűek.
Jelen dolgozatban példákat hozok arra, hogy az alapjogvédő fórumok az arányossági teszt során hogyan döntenek tudományos kérdésekben, melyek azonban előkérdésései annak, hogy a tényleges jogi kérdésben dönteni tudjanak, és melyek által kirajzolódik, hogy az alapjogvédelem területére milyen hatással is vannak más tudományágak eredményei. Azt vizsgálom, hogyan jelennek meg a panaszokban hivatkozott, egyes alapjogi kérdések eldöntéséhez nélkülözhetetlen, jogon túli elemek az arányossági tesztben és milyen hatással vannak az alapjogok korlátozásának megítélésére.
A fenti kérdések nem csupán elméleti jelentőségűek. A koronavírus-világjárvány ideje alatt mindannyian a hétköznapjainkban tapasztaltuk a járvány megfékezése érdekében bevezetett, folyton változó korlátozásokat, melyek alkotmányos voltáról gyors döntéseket vártunk. Aktualitása miatt, dolgozatomban védőoltásokkal és a járvánnyal kapcsolatos példákon mutatom be a kérdéseimet, azt, hogy döntéseikben milyen formában vették figyelembe az alapjogvédő fórumok (első sorban az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság) a jogon túli elemeket, ezek hogyan és milyen formában befolyásolták a testületek végső döntéseit.
A dolgozat három főbb részre tagolható. Az első részében azt a dogmatikai kérdést teszem fel, hogy milyen mértékben foglalkozhat a jog jogon kívüli elemekkel, más tudományok eredményeivel, a második részében az arányossági tesztet elemzem, a harmadik részében pedig az elméleti állítások illusztrálására példaként több, járvánnyal, kötelező védőoltásokkal kapcsolatos döntés példáján szemléltetem a dilemmákat.
A tanulmány a JÖSz 2022. évi Doktorandusz Kutatói Ösztöndíj keretében jött létre.
A tanulmány a képre kattintva érhető el.
