Ismerd meg ösztöndíjasainkat – Török-Tóth Soma
A JÖSz Intézet ösztöndíjasait bemutató interjúsorozatunk harmadik résztvevője Török-Tóth Soma, a JÖSz Intézet Szladits Károly Ösztöndíjának ösztöndíjasa.
A JÖSz Intézet 2021. decemberében elindította tematikus rendezvénysorozatát, a Szladits Károly Emlékévet, melynek célja az , hogy tisztelegjünk a magyar polgári jogtudomány egyik legnevesebb professzorának élete és munkássága előtt.
A Szladits Károly Ösztöndíj keretében tehetséges joghallgatók és doktoranduszok részesültek havi rendszerességű támogatásban. Az Ösztöndíj díjazottjai az Emlékév záró konferenciájának keretében mutatják be kutatásaik eredményeit, valamint a magyarországi tudományos közösség egy tanulmánykötet keretei között is megismerheti az ösztöndíjban résztvevők munkáját.
Kérlek mutatkozz be néhány mondatban!
Török-Tóth Soma vagyok, az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának negyedéves doktorandusza. Jogi diplomámat 2016-ban szereztem a PPKE Jog- és Államtudományi Karán. A hallgatói éveim alatt sok minden érdekelt és talán ennél is több mindent próbáltam ki (szerettem volna például blues gitáros, majd filmrendező lenni). Az ekkoriban hozott legjobb döntésemnek végül az bizonyult, hogy neveztem és ki is jutottam a 2015. évi OTDK-ra – ez az élmény nagyban meghatározta a pályám további alakítására vonatkozó elképzeléseimet és alapvető irányultságomat. A jogi szakvizsgám megszerzéséhez szükséges gyakorlati időt ügyvédjelöltként töltöttem nemzetközi ügyfélkört kiszolgáló, neves hazai ügyvédi irodáknál, doktori kutatásaimat 2019 óta folytatom az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén.
Milyen kutatási területtel foglalkozol?
Rendkívül változékony időket élünk, rengeteg bizonytalan tényezővel kell szembenéznünk, a jog hasított fáinak halmát pedig – utalva a költőre – a társadalom és a gazdaság körülményei döntően determinálják. Engem főleg az érdekel, hogy milyen újabb kihívások érik, ezek hatására pedig hogyan alakulnak (át) a polgári jog alapintézményei. Hogy mit jelent (jelent-e még bármit) a 21. század elején a privátautonómia, a tulajdon, a szerződési szabadság; mellérendeltek és egyenjogúak-e még a polgári jog személyei; vagy, hogy miképpen működik egymás mellett, illetőleg egymással összefonódva az állam és a gazdaság.
Miről szólt a pályázatod, mellyel elnyerted az ösztöndíjat? Miért ezt a témát választottad?
A pályázat keretében folytatott kutatás során a polgári jog és az ökológiai gondolkodás lehetséges kapcsolódási pontjait kerestem. Vizsgáltam így egyfelől azt, hogy alkalmas-e – vagy inkább: hogyan lehet alkalmas – a polgári jog környezetvédelmi célok megvalósítására, másfelől pedig, hogy a kérlelhetetlenül nyakunkon lévő ökológiai válság hatására kibontakozó társadalmi és gazdasági ún. megatrendek miként jelennek meg a polgári jog szintjén. A témát azért választottam, mert lehetővé teszi számomra a polgári jog klasszikus témáinak új fénytörésben, modern szemlélettel és eszközökkel történő vizsgálatát, továbbá társadalmi szempontból is létfontosságú, kortárs kérdésekre irányul.
Melyek voltak kutatásod főbb megállapításai, eredményei?
A hagyományos felfogás szerint a polgári jog a magánérdeket védi és juttatja kifejezésre. Ebből a vonásából viszont – meglátásom szerint – nem kell szükségszerűen következnie annak, hogy a polgári jog nem állítható a klasszikusan közérdekként felfogott környezetvédelem szolgálatába. Mindez azonban szemléletbeli változást, kreativitást és kezdeményezőkészséget igényel. További megfigyelésem, hogy a polgári jogban a 20. század második fele óta megfigyelhető tendenciáknak – az állam növekvő gazdasági szerepvállalásának, az emberi jogok polgári jogi érvényesülésének vagy éppen az állam kártérítési felelősségének – vannak speciálisan ökológiai vonatkozásai is, ezek pedig várhatóan erősítik és új színezetet is adnak majd ezeknek a tendenciáknak.
Milyen jövőbeli terveid vannak?
Szeretném belátható időn belül összegyűjteni és rendszerezni a doktori disszertációm nyersanyagát, amelyből aztán a témavezetőm és a tanszéki munkatársaim további útmutatásai alapján meg tudom írni annak végleges változatát. Amennyiben pedig lehetőségem adódik rá, valamilyen keretek között szeretném a doktori tanulmányaim során megszerzett tapasztalataimat a hallgatókkal is megosztani.
Hogy látod, merre halad a kutatási területed? Milyen fontos kérdések merülhetnek fel az elkövetkező években a területed kapcsán?
A témavezetőm, Menyhárd Attila tanár úr pár évvel ezelőtt adott egy interjút, amelyben hasonló kérdést kapott; talán érthető, ha én most az övéhez hasonló válasszal szolgálok. A polgári jog a privátautonómia joga, az egyéni cselekvés területe. Ha a társadalomban és a gazdaságban a válság jelei mutatkoznak – márpedig az utóbbi néhány évünk másról sem szólt, az ökológiai válság pedig csak most kezdi éreztetni igazán a hatását –, megnövekszik az igény arra, hogy az állam a válság kezelése érdekében a magánviszonyokba szuverénként beavatkozzon. Ez a trend a klímaváltozás és a nyersanyaghiány korában várhatóan csak fokozódni fog.
Mit tanácsolnál egy olyan fiatalnak, aki ezzel a témával szeretne foglalkozni a jövőben?
Az ilyen kérdésekhez hajlamos vagyok kissé romantikusan hozzáállni. Mindenekelőtt azt, hogy olvasson. Bármit és mindent. Szakirodalmat, szépirodalmat, történelmet, filozófiát, társadalomtudományt, képregényt. Hallgasson zenét, akár Dvořák-ot, akár Wu-Tang Clan-t, akár posztindusztriális nordikus heavy metalt. A magyar magánjog nagy alakját, Grosschmid Bénit idézve, „ne jogot tanuljon, hanem jogi műveltséget.” Szemléletet, amely a jogalkotó pillanatnyi álláspontját megjelenítő hatályos jogszabályok betűhű ismeretén túlmutat, annak megértését és az ahhoz való kritikai hozzáállást viszont megalapozza.
Köszönjük szépen az interjút és sok sikert kívánunk a további kutatásokhoz!