Hírek
Ismerd meg ösztöndíjasainkat – Bíró Vivien

Ismerd meg ösztöndíjasainkat – Bíró Vivien

A JÖSz Intézet ösztöndíjasait bemutató interjúsorozatunk harmadik résztvevője Bíró Vivien, a JÖSz Intézet Szladits Károly Ösztöndíjának ösztöndíjasa. 

A JÖSz Intézet 2021. decemberében elindította tematikus rendezvénysorozatát, a Szladits Károly Emlékévet, melynek célja az , hogy tisztelegjünk a magyar polgári jogtudomány egyik legnevesebb professzorának élete és munkássága előtt. 

A Szladits Károly Ösztöndíj keretében tehetséges joghallgatók és doktoranduszok részesültek havi rendszerességű támogatásban. Az Ösztöndíj díjazottjai az Emlékév záró konferenciájának keretében mutatják be kutatásaik eredményeit, valamint a magyarországi tudományos közösség egy tanulmánykötet keretei között is megismerheti az ösztöndíjban résztvevők munkáját.

Bíró Vivien, az KRE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának elsőéves doktorandusza, a Szladits Károly Ösztöndíj ösztöndíjasa

Kérlek mutatkozz be néhány mondatban!

dr. Bíró Vivien Enikő elsőéves PhD hallgató vagyok a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékén. Jogi diplomámat 2022 májusában szereztem meg. A tudományos képzés mellett a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Irodában dolgozom, mint ügyvédjelölt. Az iroda tevékenységi köre főként polgári jog különböző fragmentumaira épül, ugyanakkor kellő nyitottsággal tekintek minden, számomra új kérdésre, feladatra. 

Milyen kutatási területtel foglalkozol?

Doktori disszertációm tárgyköre az öröklési joghoz, szűkebb értelemben a szóbeli végrendelethez kapcsolódik.

Miről szólt a pályázatod, mellyel elnyerted az ösztöndíjat?  Miért ezt a témát választottad?

Az Intézet pályázatán benyújtott pályamunkám arra irányul, hogy részint az Amerikai Egyesült Államokban megvalósult elektronikus végrendelkezés koncepcióját elemezve kifejtsem, hogy mit is jelent valójában az elektronikus végrendelet, valamint, hogy legfelsőbb és megyei bíróságok jogesetein keresztül érzékeltessem ezen jogintézmény – hazai szabályozásba – való implementálásának szükségességét. Mindemellett természetesen nem elfeledve azt, hogy az angolszász és a kontinentális jogrendszerek közötti alapvető különbségek figyelembevétele elengedhetetlen a téma vizsgálata során. Figyelemmel kell lennünk arra az el nem hanyagolható tényre, hogy Európában hasonló változás következhet be az elektronikus végintézkedés területén és a felmerülő kérdések megoldására vonatkozó, egyre fokozódó társadalmi igényeket erősítik az olyan, jelenleg mindennapjainkat meghatározó, kényszerű és olykor radikális változásokat hozó körülmények, mint például a COVID-19 okozta vírusjárvány.

Melyek voltak kutatásod főbb megállapításai, eredményei?

A magyar szabályozás jelenleg ugyan nem biztosítja az elektronikus végrendelkezést, azonban az európai és hazai törvényhozóknak minden okuk megvan arra, hogy nemzetközi tapasztalatokból merítsenek, mint ahogy a külföldi törvényhozók gyakran keresnek más államoktól összehasonlító útmutatást. Mindezért elengedhetetlennek tartottam, hogy ismertessem más országok – Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Dél-Afrikai Köztársaság – elektronikus végrendelkezésre vonatkozó szabályait, hiszen az ott bevált – akár több évtizedes múltra visszatekintő – jogi szabályozás megfelelő támpont lehet az európai, illetve hazai jogalkotók számára. Mindemellett amióta az Egészségügyi Világszervezet világjárványnak nyilvánította a COVID-19 járványt, a technológia használata minden bizonnyal a jogi ügyek élvonalába került. 

Milyen jövőbeli terveid vannak?

A jövőben a szakvizsga, valamint PhD fokozat megszerzése, mindemellett a német nyelv elsajátítása és az orosz nyelvtudás elmélyítése szerepel napirenden céljaim között. 

Hogy látod, merre halad a kutatási területed? Milyen fontos kérdések merülhetnek fel az elkövetkező években a területed kapcsán?

 A jogalkotó az innovatív fejlődés eredményeként megjelenő technológiákra vonatkozó szabályok megalkotása során általánosságban érzékelhetően késedelmesen reagál. Jelen esetben az elektronikus végrendelkezés lehetőségének fontolóra vétele vagy akár hazai jogrendszerbe történő bevezetése egy olyan unikális, ugyanakkor elsőre merésznek tűnő lépés lenne, amely az általános európai jogalkotói ritmustól eltérően, a társadalmi igények felmerülésének kezdetén teret adna az új lehetőségeknek, ugyanakkor a digitalizáció fokozódó térnyerésének következtében elengedhetetlennek tartom, hogy a közeli jövőben európai, illetve hazai szinten ne merüljön fel elektronikus végrendelkezésre vonatkozó igény társadalmi, illetve a jogalkotó által megfogalmazott törvényjavaslati szinten. 

Mit tanácsolnál egy olyan fiatalnak, aki ezzel a témával szeretne foglalkozni a jövőben?

Az elektronikus végrendelkezés vizsgálódása során nem mehetünk el azon tény mellett, hogy a külvilágban a digitalizáció megállíthatatlan gyorsasággal halad előre, ezáltal állaspontom szerint rengeteg perspektíva rejlik a kutatási témában. Úgy gondolom, hogy kellő elhivatottság az öröklési, azon belül is a végrendelkezési jog iránt, megfelelő nyitottság technológiai változások tekintetében, valamint magabiztos nyelvtudás elengedhetetlen a kérdéskörben való alaposabb elmélyüléshez.

Köszönjük szépen az interjút és sok sikert kívánunk a további kutatásokhoz!